Ödön von Horváth: Istentelen ifjúság

Sándor L. István írása

A legszélesebb közönségnek szóló kőszínházi Vidovszky-rendezés látható a Bárkában. Mert az Istentelen ifjúság úgy „ifjúsági” előadás, hogy a felnőttek számára is meggyőzően beszél arról a rémületes korról, amelyben élünk.

Molière: A mizantróp

Gabnai Katalin írása

Molière negyvennégy éves, amikor 1666-ban megírja a Mizantrópot. Shakespeare harmincnyolc, amikor 1601-ben megírja a Hamletet. A két mű születését jó idő választja el egymástól, de a nagy francia aligha ismerte a nagy angol művét. Molière Hamletje, Alceste, ez a lazítani és megbocsátani képtelen fájdalomherceg Gálffi László személyében olyan természetességgel jelenik meg az Örkény Színház színpadán, mintha csak a villamoson futnánk össze.

Niccolò Machiavelli-Háy János: Mandragóra

Jászay Tamás írása

Machiavelli nevét nyugodtan lehúzhatnák a Szegedi Nemzeti Színház Mandragóra-premierjének színlapjáról: ennek az előadásnak gyakorlatilag semmi köze sincs a cinquecento korának legérettebb komédiájához.

Zalán Tibor: Rettentő görög vitéz

Bujtor Anna írása

A Fodor Tamás vezette Stúdió K társulata egy újabb előadással bizonyította: a gyerekelőadást nem az teszi, hogy egy adott korosztályhoz szólva a kísérő felnőtteket arra kötelezzük, hogy egy-egy ásítást elfojtva, lopva az órájukra nézegessenek.

Shakespeare nyomán: Nyár-éji ábránd

Farkas Gábor írása

A Marczibányi Téri Művelődési Központ szervezésében elindult Diákszínházi esték izgalmas és ígéretes kezdeményezés. A sorozat Perényi Balázs rendezésével indult: a közönség a Szentivánéji álom sajátos olvasatával találkozhatott.